Az angyalok nem sírnak

Turay Ida Színház

Budapest, Kálvária tér

Bemutató: 2016. szeptember 24.

Két ifjú felkelő bedörömböl egy “tisztes polgári” lakásba, hogy a jó fekvésű ablakban lőállást alakítsanak ki. Hoznak magukkal üvegeket és benzint is, hátukon géppisztoly. Csak két nő van otthon, egy lány és a mostohaanyja. Nem örülnek a látogatásnak. A vidáman készülődő fiúkat nem is tudják lebeszélni őrültségnek tűnő vállalkozásukról.

Hazatér az apa…az orosz tankok pedig egyre közelednek.1956 októberének utolsó napja és novemberének közepe. A győzelem, a szabadság, az együvé tartozás mámora, majd a leigázottság, a rabság, a tehetetlen düh pokla.
Két felvonás. Két világ. Egy fiú és egy lány. Egy férfi és egy nő. Egy kisfiú és egy orosz tiszt. Egy bátor legény és egy orvlövész. A megtorlás sötétje és az örök szabadság ragyogása. A halál és az élet. Az “élet” és a Lét.

Lady Budapest

Budapesti Operettszínház

Bemutató: 2016. október 21.

A Budapesti Operettszínház a nyári vendégjátékok és turnék után szeptember 5-én a Lady Budapest sajtó nyilvános olvasópróbájával kezdte 2016/2017-es évadát.

Kocsák Tibor és Miklós Tibor történelmi rockoperája, a Lady Budapest, október 21-én debütál a Budapesti Operettszínházban. A világhírű író-rendező Tábori György Utazás című forgatókönyvéből készült darabot húsz évvel a Bakáts téri ősbemutató után most Somogyi Szilárd rendezésében tűzi műsorára a színház. Az Operettszínház ezzel az előadással tiszteleg az ’56-os forradalom hatvanadik évfordulója előtt.

A forradalom alatt illetve a forradalmat követő káoszban játszódó történet főhőse az angol Lady Ashton, aki mindent megtesz azért, hogy szerelmét, Veres Pált, a sebesült forradalmárt kimentse az országból, csakhogy a határon egy szovjet őrnagy megállásra kényszeríti őket.

Kerényi Miklós Gábor művészeti vezető először is köszönetet mondott az 56-os Emlékbizottságnak, hogy támogatta az előadás létrejöttét, majd a saját és a társulat felelősségét emelte ki a közönség, a társadalom és önmaguk felé. Ugyanis, mint mondta, „miközben a darab az 1956-os eseményekkel foglalkozik, és a szabadságharcról beszél, nagyon mély emberi drámák jelennek meg benne. Ahogy rettenetesen fontos kérdés, hogy a Miss Saigon igazából a vietnámi háborúról vagy a felelősségről üzen nekünk, ugyanígy a Lady Budapest sem csak a történelmi események feldolgozására vállalkozik sokkal több annál. Rajtunk, alkotókon és szereplőkön múlik, hogy ebből egy néhány előadást megérő politikai darab születik-e, vagy egy valódi, izgalmas előadás, ami emberek szélsőséges állapotáról, szerelmekről, szándékokról szól egy háborús helyzet poklában. Nem előre megírt papírmasé figuráknak kell harcolniuk, hanem igazi életeknek és sorsoknak kell összeütközniük”. A lényeg tehát – amellett hogy megjelenik a darabban mindaz, amit a forradalomról tudunk – azokban a kapcsolatokban van, amiket a benne szereplők, az „utazók” átélnek, hangsúlyozta Kerényi Miklós Gábor. Vagyis mit érez a maga keretei és lehetőségei között végtelenül rendes és becsületes Szurov őrnagy, mit Veres Pál, aki nem egy egyszerű forradalmár, hanem egy olyan tanárember, aki nem akarja feladni az életét, nem akarja elhagyni az országot, és mit Lady Ashton, akit nem csak a társadalmi meggyőződése vezet, hanem az az erős erotika és szerelem is, amit a főhős iránt érez. Fontos, hogy mindez életre keljen ahhoz, hogy megszülethessen a valós történet a forradalom nagyon izgalmas kulisszái között.

Somogyi Szilárd kiemelte Lőrinczy Attila irodalmi vezető munkáját, aki a végleges szövegkönyv elkészülése előtt még rámutatott néhány fontos szempontra, melynek köszönhetően a kapcsolatok és viszonyok még átélhetőbben tudnak megjelenni a színpadon.

„Volt még vizsgálni és keresni való, és Lőrinczy Attila a karaktereknek olyan mondatokat adott a szájába, amitől valóban életre kelthetők és átélhetők. Emellett megtudunk valamit a sorsukról is, hogy ne csak egyszerű utazók legyenek, hanem kiderüljön a múltjuk, a jelenük és az, hogy hova tartanak a világban.” Somogyi Szilárd elmondta, hogy lehetőségük volt arra, hogy „élesben” kipróbálják, hogy működik az előadás, mert a színház stúdiósainak vizsgadarabjaként a nyár elején már színpadra állította a művet. Így ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában kezd most neki a műnek nagyszínpadon.

MY FAIR LADY

Centrál Színház

2016. szeptember 30.

Szövegkönyv és dalszövegek: Alan Jay Lerner

Zene: Frederick Loewe

Fordította: Baráthy György

Eliza Doolittle, a szegény, rongyos virágáruslány egy este belebotlik a különc nyelvészbe, Higgins professzorba, aki könnyelműen fogadást köt: a lányból hat hónap alatt hercegnőt farag. A csodálatos átváltoz(tat)ás kemény munka mindkettejük számára, ám végül lehet, hogy a tanítvány felülmúlja mesterét.

Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legszebb és legnépszerűbb musical. A Centrál Színház My Fair Lady-je friss, szenvedélyes hangnemben meséli újra az ősi mesét, ugyanakkor klasszikus kiállítású előadás káprázatos látványvilággal, nagyzenekari hangzással.

Szereplők:

Eliza Doolittle: Tompos Kátya

Henry Higgins: Alföldi Róbert

Pickering ezredes: Cserna Antal

Alfred Doolittle: Magyar Attila

Higginsné: Borbás Gabi

Freddy Eynsford-Hill: Rada Bálint

Pearcené: Pálfi Kata

Eynsford-Hillné: Szabó Éva

Harry, Almási gróf: Mészáros András

Rendőr? Jamie, Charles, Tábornok: Endrédy Gábor

Az uralkodó: Verebély Iván

Czank Szilvia:Színházra hangolva!

COLLECTIVE ART KIADÓ

A könyv bemutatja a mai színházi élet tíz tehetséges művészének eddigi életútját, munkásságát, pályájuk iránti alázatukat, mintegy követendő példát állítva így mindenki - de leginkább a fiatalok - elé. Az ifjú generáció kialakulóban lévő értékrendjét, gondolkodásmódját mindenképpen pozitív irányba befolyásolhatja az általuk kedvelt emberek példája. A hazai könyvpiacon számos színészóriásról szóló életrajzi mű található, de fiatal színészeket bemutató kötet eddig nem jelent meg.

A könyv szereplői: Serbán Attila, Udvarias Anna, Barabás Kiss Zoltán, Nagy Sándor, Miller Zoltán, Homonnay Zsolt, Csengeri Attila, Polyák Lilla, Mahó Andrea és Wégner Judit,

akik számos nagysikerű darabban játszanak a fővárosi és a vidéki színházak színpadain. A teljesség igénye nélkül: Az Operaház fantomja, Rebecca, Nyomorultak, Jézus Krisztus Szupersztár, Spamalot, Csókos asszony, Macskák, A szépség és a szörnyeteg...

Turay Ida Színház

(1089 Budapest, Kálvária tér 6.)

Szeleczky Zita Szabadbérlet

2016/2017

A szabadbérlet az alábbi előadásokból négy előadást tartalmaz:

Az angyalok nem sírnak - színmű két részben

Vértestvérek - musical főbb szerepekben: Szulák Andrea, Nyírő Bea, Nagy Gábor

Imádok férjhez menni! - zenés vígjáték

főbb szerepekben: Bódi Barbara, Kurkó J. Kristóf, Sövegjártó Áron, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Boros Zoltán

Francia szobalány - vígjáték

főbb szerepekben: Xantus Barbara, Bencze Ilona, Rárósi Anita, Győri Péter

Hazudni tudni kell - zenés vígjáték

főbb szerepekben: Szalma Tamás, Bencze Ilona, Nyírő Bea, Mikó István

A férfiak a fejükre estek - zenés vígjáték

főbb szerepekben: Szulák Andrea, Détár Enikő, Keresztes Ildikó, Sasvári Sándor