Interjú Jenei Gáborral

Jenei Gábor

Gáborral több vidéki és fővárosi színházi előadás kapcsán találkoztunk – Szolnok, JKSZ, Miskolc- Nyomorultak, PS-Vámpírok bálja. A április 21-én volt premier előadása Vácon a Madarász c. operettben és a közelmúltban debütált a Madách Színházban a Macskák c. musicalben. Ennek és a nyári szabadtéri színházi bemutatója kapcsán kérdezzük:

-   Gábor, mesélnél nekünk arról, hogy honnan indultál, és kerültél a musicalek – operettek világába, hol tanultál, hol kezdődött színészi pályád?

- J.G. : Édesanyám szavaival élve tudnám ezt a történetet kezdeni: „A Te hangod mindig ki lehetett hallani! Már a szülészeten is tudtam, hogy éhes vagy, mert hangosabb voltál a többi kisbabánál!” No, hát valahogy így indult az én pályafutásom. Általános iskolában reál beállítottságú osztályba jártam, (ennek ellenére énekeltem az iskolai kórusban) de felvételt már egy dráma tagozatos gimnáziumba nyertem, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium- Dráma tagozatára. Tulajdonképpen az éneklést az idegen nyelveknek köszönhetem, ugyanis egy Francia- olasz sanzon és dalversenyen ismerkedtem meg első énektanárommal Eperjesi Erika operaénekesnővel, aki a Miskolci Nemzeti Színház primadonnája és mára már komoly barátság köt össze bennünket! Ő volt a szakmai szülőanyám, ha az éneklés oldaláról nézzük az életemet! Ekkor voltam 16 éves. Érettségi után Budapesten folytattam a tanulmányaimat és kifejezetten a színészi pálya irányába orientálódtam, hiszen felvételt nyertem a Shakespeare Színművészeti Akadémiára, ahol olyan kiváló művészek voltak a mestereim, mint: Lojkó Lakatos József, Tímár Éva, Igó Éva, Pálos Zsuzsa, Medgyesi Mária, Papp Csaba, Telihay Péter, Quintus Konrád, Silló Sándor, Komarniczki Zita, Decsi Ágnes. Három év alatt kaptam olyan szakmai hátteret ezektől a csodálatos művész emberektől, amivel bátran tudtam a színészi hivatás rögös útjára lépni. Még nem is kaptam meg a képesítésről a hivatalos okmányokat, mikor két szerep is megtalált. Ezek voltak a Scooby Doo és a Kalózszellem című produkció Fred nevű szerepe valamint a Vámpírok bálja című musical ensemble és Herbert szerepköre.

- Melyik műfaj áll közelebb hozzád?

- J.G.: Sokan, ha elolvassák az önéletrajzom vagy ismerik a munkásságom azt, hihetik vagy hiszik, hogy Én kifejezetten musical énekes vagyok. Ezt hozta számomra az élet elsőként és rengeteget tanulok belőle, viszont a szívem és a hangom más műfajra predesztinál. Ez pedig a sokak által nem éppen favorizált opera és operett műfaja. Ezekben a pontosan megkomponált művekben találom meg önmagam, az érzéseim, a hangom! Úgy gondolom ez a fontos, viszont rettentő nagy örömmel énekelek musicalekben is, hiszen a kihíváson úrrá kell lenni és szakmailag kihívásnak tartom a musicaléneklést!

- A tánc nagyon fontos elem a Macskákban. Nem jelentett számotokra, új beállók számára nagy kihívást ez a darab? Érezhető számunkra is a jó légkör és csapatszellem a Madách Színházban a Macskák kapcsán is, Ti hogy éltétek ezt meg? Milyen érzés volt számotokra a 30. éves jubileumon részt venni?

- J.G.: Eleinte nem is akartam elmenni a Macskák meghallgatására, mert nem gondoltam magam elégnek, megfelelőnek arra, hogy egy ilyen komoly táncos- énekes produkcióban részt vegyek, majd egyszer csak arra eszméltem, hogy kb. 20 társammal a balett szőnyegen állva tanulom a Macskák báli koreográfiájának töredékét. A sors nem véletlenül vezetett oda és úgy gondolom, végre jó helyen vagyok! Ezért tanultam, ezt szeretném csinálni. Természetesen megrémültem mikor felhívtak, hogy sikerült és megkaptam Munkustrapp szerepét. Hatalmas megtiszteltetés viszont, hogy fogok táncolni? De végül nem okozott olyan hatalmas problémát, mint amilyennek elsőre éreztem, ugyanis mögöttem áll egy több mint 13 éves táncos múlt (néptánc, sztepptánc, latin amerikai és standard táncok, klasszikus balett) így aztán legjobb tudásom szerint próbáltam megoldani a dolgokat. 3 hónapos próbafolyamat alatt fogytam kb. 6- 7 kg-ot és a rengeteg támogatásnak köszönhetően ma már ott állok esténként a Madách Színház színpadán és kezdem a darabot a legendás „Vaknak születsz-e, mondd?” hangzatú mondattal. Hatalmas megtiszteltetés, amit ezúton is köszönök a Madách Színház vezetőségének, Szirtes Tamásnak és Kocsák Tibornak valamint Sárközy Gyulának, aki mint balettmester ott állt mellettünk, mellettem és atyai szigorával terelt engem a megfelelő vágányon!

Féltem mikor beléptem a színház kapuján életemben először, de ez a félelmem hamarosan elszállt, hisz mind a neves kollégák, mind a kiváló táncosok, mind a színház személyzete úgy érzem, hogy befogadott, elfogadott és „jó itt nekem” érzéssel perdülök fel a színpadra esténként.

- Kollegáid közül kit tekintesz példaképednek és miért?

- J.G.: Nagy példaképnek tekintem Oszvald Marikát, aki olyan elkötelezettséggel és alázattal, szorgalommal végezte a munkáját, építette fel saját magát, a karrierjét, amit elmondhatatlanul csodálok! Továbbá azért is tartom példaképnek, mert ezt a szorgalmat, alázatot a mai napig megkapja tőle a „szent deszka” és a közönség, a kolléga is! Követendő példa a fiatal generáció számára!

- Ha 5 -10 év múlva találkozunk, miről szeretnéd, hogy kérdezzelek? Mi a célod, vágyaid?

- J.G.: 5- 10 év múlva már úgy szeretnék visszatérni a beszélgető asztalhoz, hogy álmaim nagy részét megvalósítottam! Akkor már, mint megbecsült operaénekes szeretnék veled szemben ülni, aki volt olyan szerencsés, hogy énekelhetett a világ nagy operaházaiban és nem utolsó sorban itthon, a Magyar Állami Operaházban és azt mondhatja, hogy egy egész ország, a magyar ember büszke lehet rá. Szerepálmom nincs! Mindent szeretek, amit nekem adnak, hiszen örülök, ha adhatok, ha játszhatok! Ha pedig 10 év múlva találkozunk, akkor már szeretnék Neked a családomról mesélni, a gyermekeimről, a feleségemről. Hiszen család és támogatás nélkül az ember semmire sem viszi! Tudod azt szokták mondani, hogy „a mi életünkben vagy a szakma vagy a család, de a kettő együtt nem megy.” Én szeretném, hogy menjen, álmodozom erről és vannak céljaim, amiket szeretnék megvalósítani és azt mondják sokan, hogy bár fiatal vagyok, jó úton haladok! Úgy legyen!pálmod) Mind szakmai, mind magánemberként? (tv sorozatok, tehetségkutatókról véleményed?)

- Úgy érzem és tapasztalom, hogy a közönség, a nézők nagyon gyorsan elfogadtak, ill. megkedveltek a PS produkciós szerepeid kapcsán, nagy rajongó táborod lett rövid idő alatt, pedig egy már több éve sikeresen működő darabba újonnan kerültél, nagy elődök után nagy elvárásoknak kellett megfelelned, mind szakmailag, mint a Vámpírok Bálja fanoknak. Mit jelent számodra ez a megnyilvánulás, visszaigazolása munkádnak, személyednek?

- J.G.: Életem első zenés megnyilvánulása volt színpadon a Vámpírok bálja két szerepe, amit megkaptam és élvezettel működöm a színpadon ahányszor csak játsszuk a darabot! De a szívem csücske mégis a Herbert karakter lett, amivel tulajdonképpen szakmai ismertségre tettem szert Budapesten. Örülök, hogy ezt mondod, hogy megkedveltek a nézők és ezért szívből hálás vagyok! Eleinte furcsálltam azt, hogy engem várnak a művészbejárónál, hiszen miért kérnek tőlem autogrammot, mikor csak a dolgomat végeztem a színpadon, énekeltem és adtam?! Aztán tudatosult bennem is szép lassacskán, hogy olyasvalamit, olyasvalakit sikerült megvalósítanom a színpadon, akit megszeretett a közönség és ezáltal, megkedveltek engem, kíváncsiak lettek rám, rám, a fiatal, vidéki fiúra, aki csaknem akkor érkezett fel a fővárosba! Tartottam attól, hogy a kollégák ezt, hogyan fogadják, de szerencsém volt, mert olyan kiváló kolléga váltója vagyok, mint Pirgel Dávid, aki hosszú éveken át játszotta sikeresen Herbert szerepét és most Én is helyet kaphattam mellette a nézők szívében! Elképesztő dolog volt átélni azt, hogy azok az emberek, akik addig elérhetetlennek tűntek számomra, most ott állnak mellettem és velem együtt táncolnak a próbateremben, majd együtt játszunk a színpadon! Elképesztő érzés! Mit jelent ez számomra? Megtiszteltetést. Azért, mert elfogadott a közönség és megtisztelt azzal, hogy a figyelmét felém fordítja, és úgy látszik, hogy sokan szeretnek és sokan támogatnak a közönség közül és biztatnak, bizonyságot adnak, hogy a rossz nyelvek ellenére igen is jó az amit adok nekik estéről estére a színpadon a Vámpírok báljában vagy a Macskákban vagy bárhol, ahol színpadon állok.

- Nyáron hol találkozhatunk veled a szabadtéri fesztiválokon, színházi előadásokon?

- J.G.: A nyáron a közönség láthat a Szombathelyi Iseumi Szabadtéri Játékokon, a Jesus Christ Superstar című musicalben, mint apostol, valamint továbbra is játszom a Vámpírok báljában, a Magyar Színházban és akinek kedve van utazni az kerekedjen fel és jöjjön el megnézni, meghallgatni augusztus 24-én, Kassán a Fő téren, ahol kiváló kollégáimmal egy nagyszabású operett gálán lépek színpadra! Valamint a nyár végeztével szeptember 13-án, a Zalaegerszegi Városi Sportcsarnokban a Macskák című musicalben leszek látható ismét! Várok mindenkit nagyon sok szeretettel!

Fotók: Szirmai Klári